Amikor Désiré munkásszálláson lakott

Dalszöveg 

Néhány lepedőt összekötve
leeresztettünk a földszintre,
és egy Ica nevű nőt így húztunk fel.

Felhúztuk Icát a negyedikre,
én, a Feri meg a Bíró Imre,
a rendészek így nem láthatták meg.

Örvendezett a munkásszállás,
megszűnt a nők utáni rohangálás,
végre szereztünk egy állandó nőt.

Mondta is nekünk Bíró Imre:
"Bátor nő, mert a negyedikre
gyáva nő nem is merészkedne fel."

És igaza volt az Imrének,
mert egy hét múlva a rendészek,
mikor lebuktunk, megdicsérték Icát.

"Az még csak hagyján, hogy kibírta,
hogy egy emelet birtokolja,
és az is hagyján, hogy szekrényben élt.

Ám az mégiscsak meghökkentő,
hogy mászhatott fel egy szegény nő,
a munkásszállás legtetejére!"

Nohát erre tényleg mondtuk nekik, hogy:

"Néhány lepedőt összekötve,
leeresztettünk a földszintre,
és szegény Icát mi így húztuk fel. Huh!

Így húztuk Icát a negyedikre,
én, a Feri meg a Bíró Imre,
és egy szekrényben rejtegettük őt."

Elvitték Icát a rendészek,
kit az emelet így becézett:
"Te vagy a legelső állandó nő itt."

Szomorkodott a munkásszállás,
jöhet a nők utáni rohangálás,
elment az egyetlen nő, ki állandó.