Ahogyan fehér tej nyomát látod az üres üvegen,
a szerelem e sértőn is védő, mindig kisértő érzelem,
befedi bőrünk és testünk, örök jelekkel megmarad,
ránkragadt, bőrünkre száradt boldogság így hagy nyomokat.
Szerelem, boldogság, séták,
aprócska térfák,
ingadozó fák
lombjain néz át
a nap reánk.
Vacsorák: verandán ülve gyertyánk fényénél keringő lepkét bámulunk.